Besenyőtelek
Besenyőtelek község Heves megye Füzesabonyi járásában.
Besenyőtelek az Alföld északi peremén, a Hevesi-síkon, Füzesabonytól délre fekszik, a Tiszától 17 kilométerre. A kistáj 86 és 202 méter közötti tengerszint fölötti magasságú, lényegében a Laskó- és Eger-patak hordalékkúp-síksága. A falu határa a Mátra és a Bükk-vidék Alföldre nyúló pereméhez és a Tisza árterületének tájegységéhez tartozik.
Közigazgatási területe két, egymástól különálló területrészből áll, melyeket egy bő 3 kilométer széles, Mezőtárkányhoz tartozó külterületi területsáv választ el egymástól. Nyugati területrésze bő 20 négyzetkilométernyi kiterjedésű, itt helyezkedik el a település teljes belterülete. Keleti területrésze, mely csaknem másfélszer nagyobb, hozzávetőlegesen 28 négyzetkilométernyi kiterjedésű, néhány kisebb-nagyobb tanyát, tanyabokrot leszámítva lakatlan.
A szomszédos települések: észak felől Dormánd, északkelet felől Mezőtárkány, dél felől Átány, nyugat felől pedig Erdőtelek. (Utóbbinál − közúton, illetve légvonalban − valamivel közelebb fekszik hozzá Tenk, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.) Keleti területrésze a fentieken túl határos még észak felől Egerfarmossal, kelet felől Poroszlóval, dél felől pedig Újlőrincfalva, Sarud és Kömlő községekkel is.
Besenyőtelek mérsékelten meleg-száraz éghajlattal jellemezhető település. Az évi napfénytartam 1930-2000 óra. Az évi középhőmérséklet 9,8-12,2 °C. A csapadék évi összege 540–580 mm. A keleti, északkeleti és nyugati szél a leggyakoribb.
Természetes növénytakarója a füves puszta. Uralkodó növényei a fűfélék és egyéb lágyszárú fajok. A település határában kis számban találhatók erdőfoltok, fasorok, melyek leggyakoribb képviselői a fehér akác, nemesnyár, kocsányos tölgy. A cserjeszint növényei közül terjed a keskenylevelű ezüstfa, a vadrózsa és a gyalogakác.
Besenyőtelek az Alföld északi peremén, a Hevesi-síkon, Füzesabonytól délre fekszik, a Tiszától 17 kilométerre. A kistáj 86 és 202 méter közötti tengerszint fölötti magasságú, lényegében a Laskó- és Eger-patak hordalékkúp-síksága. A falu határa a Mátra és a Bükk-vidék Alföldre nyúló pereméhez és a Tisza árterületének tájegységéhez tartozik.
Közigazgatási területe két, egymástól különálló területrészből áll, melyeket egy bő 3 kilométer széles, Mezőtárkányhoz tartozó külterületi területsáv választ el egymástól. Nyugati területrésze bő 20 négyzetkilométernyi kiterjedésű, itt helyezkedik el a település teljes belterülete. Keleti területrésze, mely csaknem másfélszer nagyobb, hozzávetőlegesen 28 négyzetkilométernyi kiterjedésű, néhány kisebb-nagyobb tanyát, tanyabokrot leszámítva lakatlan.
A szomszédos települések: észak felől Dormánd, északkelet felől Mezőtárkány, dél felől Átány, nyugat felől pedig Erdőtelek. (Utóbbinál − közúton, illetve légvonalban − valamivel közelebb fekszik hozzá Tenk, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.) Keleti területrésze a fentieken túl határos még észak felől Egerfarmossal, kelet felől Poroszlóval, dél felől pedig Újlőrincfalva, Sarud és Kömlő községekkel is.
Besenyőtelek mérsékelten meleg-száraz éghajlattal jellemezhető település. Az évi napfénytartam 1930-2000 óra. Az évi középhőmérséklet 9,8-12,2 °C. A csapadék évi összege 540–580 mm. A keleti, északkeleti és nyugati szél a leggyakoribb.
Természetes növénytakarója a füves puszta. Uralkodó növényei a fűfélék és egyéb lágyszárú fajok. A település határában kis számban találhatók erdőfoltok, fasorok, melyek leggyakoribb képviselői a fehér akác, nemesnyár, kocsányos tölgy. A cserjeszint növényei közül terjed a keskenylevelű ezüstfa, a vadrózsa és a gyalogakác.
Térkép - Besenyőtelek
Térkép
Ország - Magyarország
Magyarország zászlaja |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |